Második generációs magyarok nyelvválasztásáról és identitásáról egy kutatómunka alapján Az Uppsalai Egyetem PhD-hallgatójaként egy összehasonlító nyelvszociológiai doktori kutatómunkát készítettem 2004 és 2009 között, amelynek a...
moreMásodik generációs magyarok nyelvválasztásáról és identitásáról egy kutatómunka alapján Az Uppsalai Egyetem PhD-hallgatójaként egy összehasonlító nyelvszociológiai doktori kutatómunkát készítettem 2004 és 2009 között, amelynek a középpontjában Svéd-és Finnországban élő második generációs magyarok nyelvi identitása állt. Munkámban különös hangsúlyt kaptak a magyar nyelv és kultúra ismeretével, nyelvválasztással, nyelhasználattal, nyelvi attitűdökkel, nyelvme-gőrzéssel, valamint a magyar-svéd illetve magyar-finn identitással kapcsolatos kérdések. Ezen kutatómunka eredményeként két kötetem született: 2011-ben doktori disszertációs munkám, mely az " Ungerska för rötternas skull ". Språkval och identitet bland andragenerationens ungrare i Sverige och Finland címet viseli (magyarul " Magyart a gyökerek kedvéért. " Nyelvválasztás és identitás második generációs magyarok körében Svéd-és Finnországban), valamint 2010-ben az ennek a munkának egyfajta háttérinformációt biztosító, a Svéd-és Finnországban élő magyarok történetébe és kultúrájába betekintést nyújtó tanulmány Ungrare, ungerska och ungersk kultur i Sverige och Finland (magyarul Magyarok, magyar nyelv és kultúra Svéd-és Finnországban). Az alábbiakban e két munkát, valamint kutatásom egy-egy eredményét mutatom be röviden és tömören. A Svéd-és Finnországban élő magyarok történetét és kultúráját feldolgo-zó bő 100 oldalas digitális kiadvány, Ungrare, ungerska och ungersk kultur i Sverige och Finland (2010), két északi országba bevándorolt magyar csoport éle-téről ad egy átfogó képet tudományos forrásokra, valamint néhány, a Svéd-és Finnországban élő magyarok életében kulcsfontosságú szerepet játszó személlyel készült interjúra támaszkodva. A mű olyan társadalmi és a bevándorló csoportra jellemző tényezők bemutatására tér ki, amelyek központi szerepet játszanak az egyéni és családi szinten történő nyelvmegőrzésben és egyben megvilágítja, hogy mily módon tér el egymástól a svéd és finn társadalom és hogy ez milyen hatással lehet a magyarok életére, valamint a magyar nyelv és kultúra megőrzésére. Be-mutatásra kerül először a két csoport bevándorlásának rövid története, valamint demográfiai és geográfiai felosztottsága statisztikai adatokra épülve és egy-egy térképpel illusztrálva. A második fejezetben a befogadó társadalom bevándorlási-és nyelvpolitikája, valamint a magyarokhoz való viszonyulása kerül bemutatásra. A harmadik fejezet a svéd-és finnországi magyarok szervezeti életét, a nyelv-és kultúra megőrzéséért tett fáradozását dolgozza fel részletesen. Ezután a svéd-és finnországi magyar média kap központi szerepet, míg a következő fejezet témája a magyar nyelv oktatása, különös hangsúlyt fektetve az anyanyelvi oktatás szervezettségére. Végül a két csoport szociokulturális sajátosságainak összehasonlítása szerepel.
